Többemberesgyerek

Gyerekként nekem senki nem olvasott mesét, ezért furcsálltam is, amikor szülőként hallottam először, hogy olvasni kell a gyerekkel, mert nő a szókincse, jobb lesz az alvása, stb.

El is kezdtem mindenféle divatos könyveket vásárolni, mert úgy gondoltam, hogy ha valaki ajánl egy könyvet, akkor az tuti jó lesz az én gyerekemnek is.

Az első meseolvasási idő sokára jött el… el sem tudtam képzelni, hogy ez hogyan fog zajlani, ugyanis Villőce több mint 3 éves koráig cicizve aludt el. Bevallom, rettegtem, hogyan fog tudni elaludni… majd simogatnom kell a hátát, vagy énekelnem, vagy ringatnom, vagy mit kell majd?

De valahogy úgy alakult, hogy hittem a gyerekemben, és ő tudta, mondta, hogy neki mi a jó. És így is lett. Először Vlagyimir Szutyejevvel kezdtünk… de a szövegeken nem igazán éreztem, hogy ez kis gyerekeknek való. Aztán jött a szokásos Bogyó és Babóca… az még jó volt, nem ajánlgatom agyba-főbe, szerintem minden kisgyerekes szülő belefut a meséikbe egyszer :).

Aztán sokféle könyvet kipróbáltam, de arra jöttem rá, hogy olyan szintű elvárások vannak a könyvekben a gyerekek felé, hogy kezdtem feladni… iszonyat szókincset használtak a mesekönyv írók, és éreztem, hogy ez a szókincs és ez a fajta mondatszerkesztési logika nem való az én gyerekemnek: folyton újra kellett gondolnom a mondatokat, és ezt meguntam.

Ekkor – azt hiszem, hogy épp mentem Pongor Juhász Attila egy programjára a Lurdy házba, és ott a CBA-ba beszaladtam valami jó kis cukros löttyért, amikor a kassza mellett pici könyveket láttam meg: ezek voltak a Trixi könyvek. Az első, ami a kezembe akadt, a Micike, egy kiscica kalandjai volt.

Hát, mit is mondjak, azonnal megszerettem a kicsi könyvet: cuki, édes, kifejező rajzok és érthető, kedves, megnevettető szöveg jellemezte.

Meg is vettem.

Aznap este Micikével aludt el az én kis többemberesem úgy, hogy jókat nevettünk… és igen, nem túlzok, ezen a mesén lehet nevetni, mert kedves és mert aranyos. 

Ez volt az első könyv: Micike arca mindig kifejező, és szerintem Micike is többemberes 🙂

Majd felkerestem a weboldalukat, és meg is rendeltem az összes Micike könyvecskét – darabja 199 Ft, ez valóban nem nagy összeg, és mégis mennyire nagyon jó történetek.

A nagy kedvenc a Micike és az egér. Ezen még én is jókat mosolygok, mert annyira könnyed és annyira egyszerű a szöveg… nincsen túlgondolva, nincsen túlvariálva, olyan, amilyennek egy gyerek könyvnek lennie kell: érzelmeket mutat, nevettet.

Micike meséiben az a legjobb, hogy nem akar semmit megmondani, nem akar kioktatni és nem akar bölcsességeket, nagy tanulságokat a gyerekekre ráerőltetni. Egyszerűen szórakoztat, mesél és a fantáziát szabadjára ereszti.

Íme a teljes kollekció, van a sorozatban már olyan is, amiben Micike kistestvért kap, ez szerintem tökéletes arra az esetre, ha jön a kistesó, de ilyen nagy mondásokba nem akarok belemerülni :).

Azért is szeretem még ezeket a könyvecskéket, mert ha utazásra, nyaralásra kerül a sor, akkor a női tatyóba bőven beleférnek.

A következő bejegyzésben a másik nagy kedvenc mesekönyvem mutatom be.

mesekönyv többemberes gyereknek