Ez az a kérdés, ami miatt sokszor annyira szarul éreztem magam, hogy napokig nem tudtam visszazökkenni a rendes ritmusomba.
Veszekedtem magammal, büntettem magam, és haragudtam magamra, mert hogy ott volt a régi érzés, gondolat, terv inkább, hogy nekem minimum 5 gyerekem lesz, de mellette meg a tapasztalás, a mindennapok Villővel, ami azt mutatta, hogy ez az egy gyerek is hihetetlen sok munka, hogy a picsába tudnék én egy másikkal is közben foglalkozni.
De, visszatérve a fenti kérdésre.
Nem értem egyáltalán a kérdést sem…
És ilyenkor felmerül bennem, hogy:
- Mi közöd hozzá?
- Miért fontos neked?
- Ha nem tudsz mást kérdezni, akkor inkább ne is kérdezz!
És nem állnak meg egy kérdésnél, hanem jön a többi, mint amikor elindítod a kis hógolyódat, és egyre nagyobb görgeteg lesz belőle:
Könnyebb lesz, ha lesz tesó, mert akkor szórakoztatják egymást! – hja, de mikor is fogják egymást szórakoztatni, kb 5-10 év múlva, vagy akkor sem, mert akkor meg azért kell figyelnem, hogy ki ne nyírják egymást.
Nem!
Nem vagyok ősanya és alkalmatlan vagyok egy második gyerekre.
Nem, nem fizikailag, hanem lelkileg.
Nem tudom így sem érzelmileg feldolgozni, ha baj van ezzel az eggyel, mi lenne ha még egy lenne?
Nekem nem volt élmény a terhesség…
folyamatosan rosszul voltam, és egyre terhesen lett a terhesség is.
Arról nem is beszélve, h annál nagyobb hazugságot, h egy terhes nő szép, nem is tudtak volna kitalálni!
Hol szép egy terhes nő???
Persze, értem én, hogy ezzel tereljék el a figyelmet arról, hogy meghízunk, felpuffadunk, az arcunk pigmentfoltos lesz, stb. – persze van olyan, akinek megszépül az arca, stb. – de ne hazudjunk ekkorát a nő szemébe… szerintem nem szép egy terhes nő…
Én bevallom, nem híztam sokat, 10 kg jött fel, ami le is ment, amint ez a kis örgög megérkezett… de bevallom, nem szeretném az érzést még egyszer…
Tele voltam aggódással, depresszióba estem, nem akartam se enni, se inni – ami egy kolerikustól és egy bikától nagyon nehezen hihető…
Az igazság viszont az, hogy nem forgatnám vissza az idő kerekét – bár vannak napok, mikor minden pénzt megadnék azért, hogy gyerek előtti életem kapjam vissza, de az sem lenne már az igazi…
Az biztos, hogy egy gyerek örökre megváltoztatja az életünket, és ezért – akármilyen karakter is ő – én borzalmasan hálás vagyok 🙂
